Mikor nincs sok időm reggel, de szükségem van a mozgásra, hogy beolajozzam a csontjaim, felébresszem az izmaim, és felpezsdítsem a vérkeringésem, pár jógapózra szánok időt. 

Lótuszülésben kezdem. Erre a mozdulatra az elmém autómatikusan átkapcsol meditációs üzemmódba. Tudatosítom az elmémben, hogy most a mozgással, a testemmel, a szellemi frissességemmel, a lelki békém megörzésével foglalkozom. Felkészülök, hogy bármi is történjen velem a nap folyamán, higgadtan, megértéssel fogadom, és megkeresem mi a feladatom benne. Miközben orromon keresztül mélyeket lélegzem, jól teleszívom a tüdőm energiával. Kicsit átmozgatom a nyakizmaimat, a csukjásizmot, a gerinc felső szakaszát.

Kinyújtom a lábaim, átmozgatom. Szeretettel átmasszírozom bokától felfelé, adok magamnak egy kis kényeztetést már kora reggel. 

Felállok a matracon a napüdvözlethez. Ha nincs sok időm, akkor 3 kör napüdvözletet csinálok. Ez pontosan 3 perc. Ez pont elég, hogy minden testrészem átmozgassam, bemelegítsem a testem az jógapózok előtt. A napüdvözlet során a test felmelegszik, napközben újra-és újra eszembe jut a bennem lévő nap melegsége, ereje. 

Miután üdvözöltem a napot, 3-4 jógapózt megcsinálok. Többnyire a kedvenceimet. A Félgyertyaállással kezdem. A Viparita Karani mudra feltölt energiával, miközben a szívem megpihen. Koncentrációs képességem erősödik, a nap folyamán testileg és szellemileg is fitt maradok. A félgyertyaállást követi a Halállás, a Matsyasana. Ez a kedvenc ászanám, bármennyi időt el tudok benne tölteni. A Halállás megnyitja a mellkast, minél magasabbra emelem a mellkasom annál jobban érzem, hogy a szívem is megnyílik. Ilyenkor arra gondolok, hogy a nap folyamán szeretettel tekintek minden lényre, akivel találkozom az utamon. Nem könnyű a világban mindenkire ugyan olyan szeretettel tekinteni, de törekedni kell rá. Engem ez az ászana örömmel tölt el, feltölti az egész testem szeretettel, és csakis rajtam áll, hogy a nap folyamán mennyit engedek megszökni belőle. A Halállás után megcsavarom kicsit a gerincem földön fekve, és ezt követi a Kobraállás. Szeretem a gerincet hátrahajlítani. Valahogy a hátrahajlítás nekem mindig jobban ment. A gerinc a hétfköznapi élet során eleget hajlik előre. Ülő, álló munka, biciklivel közlekedés, autóban ülés, stb... Mindemellett jótékonyan hat az emésztésre, a keringésre, a gerinc melletti idegekre. Talán azért is szeretem, mert a hátrahajlító gyakorlatoknál a mellkas minden esetben tágul, megnyílik. az itt lerakódott érzelmi blokkjainktól megszabadulhatunk. A gyakorlatokat egy álló jógapózzal zárom, a Holdállással, ami a gerincet oldalra hajlítja. Fél percig jobbra, fél percig balra tartom ki az ászanát. Középre érkezésnél a magasba nyújtózkodom a kezeimmel, a talpam szorítom bele a talajba, és vizualizálom, hogy jó mélyen gyökeret eresztek a földbe, stabilan két lábbal állok a földön, és nyújtózkodom a magasba, ahol bármit elérek, amit csak szeretnék. 

A gyakorlatok után még lefekszem a matracra, ellazítom a testem lábujjaimtól a fejtetőmig, engedem, hogy átjárja testem a lazító energia, mélyeket lélegzem, befelé figyelek, belső tiszta lényemre, és tudatosítom magamban, hogy bármi is történjen velem napközben, mindig tudni fogom ki vagyok valójában, és hogy önmagamra mindig számíthatok. Majd felállok és kezdődhet a nap. 

1 perc a ráhangolódás, 1 perc nyakgyakorlatok, 3 perc napüdvözlet, 30 mp relaxáció, 2 perc Félgyertya, 1 perc Halállás, 2 perc Kobraállás, 30-30mp gerinccsavarás, 1-1 perc Holdállás 1 perc levezetés. Ez 14, és fél perc. Mondjuk 16 perc a köztes mozdulatokkal együtt. Ennyi a minimum, amit reggel önmagunkra szánhatunk. A minimum!  ♥

Gyere, jógázz velem. 

Szeretettel,

Renka