Elérkeztek az év utolsó napjai. Engedjük el azt, aminek nincs helye bennünk, hogy legyen helye az új érzéseknek. Úgy, ahogy a rég számlákat, blokkokat, az 5 évnél régebbi adóbevallást, az egy éve lejárt lisztet a szekrényben, úgy lelkünk lejárt érzéseit is dobjuk a szemétbe. Ne érezzük nehezebbnek. Pont ugyan olyan könnyedséggel szelektáljunk bent, mint kint. Bármi ami elavult, ne hagyjuk magunkban, mert csak megkövesedik és később sokkal nehezebb lesz megszabadulni tőle. 

Év végén mindig elcsendesedek, lelassulok. Nem mintha úgy rohannék az év többi napján. :-) De ilyenkor év végén, valahogy még inkább befelé figyelek. A karácsony kellőképp megágyazta a visszavonulást a lelassulást az év végére. Nagyon szeretem ezeket a napokat, az év utolsó napjait. Szeretem ilyenkor leírni, hogy mi történt velem az év közben. Ez újra emlékeztet, hogy mennyi szép élménnyel lettem gazdagabb, és a nehezebben megélt pillanatokat  is újra át tudom gondolni. Megvizsgálom magamban, hogy újra úgy reagálnék-e rá, vagy már másként is meg tudnám élni. Itt be tudom bizonyítani magamnak, hogy igenis lehet változni. Mert változni mindig mindenben lehet. 

Az év utolsó napján szertartásszerűen leírom egy papírra mik azok a tulajdonságok, berögződések, negatív érzések, amiktől szeretnék megszabadulni. Átgondolom nagyon tudatosan, hogy mi az, ami visszahúz az életben. Melyik gondolataim azok, amikkel falat építek magam köré. Szépen, tisztán érhetően leírom, majd tudatosítom az elmémben, hogy mindezektől megválok, elengedek minden olyan érzést, gondolatot, amire nincs szükségem, majd fogom a papírt és hamuvá égetem. Miközben ég, érzem, ahogy távoznak a papírra vetett, rosszul beidegződött gondolatok, érzem, ahogy minden sejtemből távozik, és valami egészen új, felemelő, és tiszta érzés kerül a helyére. Ha tudatosak vagyunk, így valóban elengedhetjük érzéseinket, megtisztíthatjuk lelkünket. Ez az év utolsó napja számomra. Az ilyen elcsendesedéshez nem árt elvonulni. Például, én évek óta vidékre utazom Szilveszterkor a párommal, egy helyre, ahol minden csendes és nem vonja el a város zaja a figyelmem önmagamról. 

Majd jönnek az újév első napjai. Elsején elhatározom, hogy mit teremtek meg, mik azok a feladatok, amikre igazán koncentrálnom kell, mi az a tulajdonság, amiben erősödnöm kell. Ezekről tervet készítek, lépésről, lépésre, hogy miként tudom megvalósítani. Persze az élet ezer változást képes hozni, és sokszor nem úgy alakulnak a történések, ahogy terveztük, de egy terv mindig tart valami felé. :-) Persze az is nagyon fontos, hogy ne úgy írjunk le valamit, és ne úgy gondoljunk rá, hogy az kőbe van vésve, mert akkor könnyen csalódhatunk, magunkban is. Azt nyugodtan átgondolhatjuk, hogy amit szeretnénk milyen változásokat, eredményeket hoz az életünkbe. Például, én szeretem leírni az év első napján, hogy hova szeretnék elutazni év közben. Miközben írom, elképzelem, egészen pontosan, ahogy a kiválasztott úticél egyikének az utcáit járom, mosolyogva elvegyülök a helyiek között, ahogy csodálom az ottani növényzetet, stb... :-) Engedjük, hogy a képzelőerőnk, a legapróbb részletekig elkalandozzon, és teremtsük meg magunknak a legszebb utazásokat. 

Az is jó ötlet, ha év elején egy nagyobb projektet kiválasztunk, ami a szívünknek nagyon kedves, vagy valami amit már rég szeretnénk megvalósítani, és igyekszünk minden felszabadult energiánkat arra koncentrálni, amikor csak van szabad időnk azzal foglalkozni, azt táplálni és építeni. Ezzel a technikával sikeresen elkerülhetjük a fékevesztett agyalásokat fölösleges dolgokon. 

Azt mondják 2016 a nyugalom éve. Engedjétek, hogy átjárja lelketeket a nyugalom. Nem fog fájni. :-) ♥

Szeretettel,

Renka